Elnevezései
Az intézmény és az épület rövid története A Nagykanizsai Városi Bíróság Nagykanizsai Királyi Járásbíróság néven 1872-ben jött létre, egyidőben a Nagykanizsai Királyi Törvényszékkel, ami 1950-ben már Nagykanizsai Megyei Bíróság elnevezéssel szűnt meg. Elhelyezésük is közös volt kezdettől fogva. Létrejöttükkor az Erzsébet tér és a Fő út sarkán az úgynevezett Sóház vagy ismertebb nevén a Régiposta emeletén működtek. 1880-ban a megfelelően átalakított Zöldfa vendéglő épületébe költözött a törvényszék,a járásbíróság és az ügyészség, és itt is működtek 1937-ig. Új épület felállításáért 1902-ben kezdődtek el a tárgyalások,
de az érdemi lépések 1922-ben indultak csak meg, melynek eredménye a ma
Városházaként ismert épület a város központjában, az Erzsébet tér nyugati
oldalán. Az épület terveit 1936-ban Hübner Tibor budapesti építész, a
homlokzat tervét K. Császár Ferenc készítette. Az építési munkálatok 1936.
szeptember 7-én kezdődtek el, és 1937. augusztus 20-án került sor az átadási
ünnepélyre. A palota homlokzatát a magyar címer díszítette, alatta arany
betűkkel a "TÖRVÉNYHÁZ" felirat volt olvasható.
Illetékesség Illetékességi területe alapján a 3., népessége szerint viszont a legnagyobb járásbíróság volt a megye területén. (Területe 135.835 kat. hold; 66 település 61.259 fővel. Személyzeti viszonyai A volt Nagykanizsai Járásbíróság - 1872-ben 1 vezető járásbíróval, 2
albíróval és 2 írnokkal alakult meg. A törvényszék vezetését - mint elnökök - a következő bírák látták el 1945-ig: 1872-1883 Wlassics Antal
1872-? Koch Adolf
|